Általános tájékoztató

Vizsgaidőszakok

Érettségi vizsgát két vizsgaidőszakban, a május-júniusi és az október-novemberi vizsgaidőszakban lehet tenni. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történik, amelyet személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani a vizsgát szervező intézménynek.

Jelentkezési határidők

A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e,
az október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-e.

Kapcsolat a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezéssel

Fontos, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés határideje február 15-e, és az a felvi.hu honlapon, az e-felvételi használatával történik. Ha a vizsgázó egy adott vizsgatárgyból újra szeretne érettségi vizsgát tenni, az érettségi vizsgára külön jelentkeznie kell, a két jelentkezés nem „váltja ki” vagy „helyettesíti” egymást.

Tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók jelentkezése

Érettségi vizsgára a tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók a május-júniusi vizsgaidőszakban csak a „saját” középiskolájukban jelentkezhetnek.

Az október-novemberi vizsgaidőszakban nem minden középiskola szervez érettségi vizsgát. A tanulói jogviszonyban álló, érettségi bizonyítvánnyal még nem rendelkező vizsgázó az október-novemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában jelentkezhet, amellyel a tanulói jogviszonya fennáll, illetve ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát valamely vizsgaszervezésre kijelölt középiskolában adhatja le a jelentkezését. Az október-novemberi vizsgaidőszakban vizsgát szervező középiskolák listája augusztus második felétől található meg a www.oktatas.hu honlapon.

Érettségi vizsgára jelentkezni a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában lehet, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonya fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában vagy a kormányhivatalnál.

Tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázók

A jelentkezés helyszíne

A tanulói jogviszonnyal már nem rendelkező vizsgázók a fővárosi, megyei kormányhivatalokban (továbbiakban kormányhivatal), vagy személyesen egy vizsgát szervező középiskolában jelentkezhetnek. A középiskolák nem kötelesek fogadni a tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázók jelentkezését.

A vizsgajelentkezés módja

Érettségi vizsgára a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázók a május-júniusi vizsgaidőszakban január közepétől, az október-novemberi vizsgaidőszakban augusztus második felétől személyesen vagy postai úton jelentkezhetnek a kormányhivatalban, vagy személyesen egy vizsgát szervező középiskolában.

Választható vizsgatárgyak

Az érettségi bizonyítvány megszerzését követően bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni, függetlenül attól, hogy az adott vizsgatárgyból milyen szintű és milyen eredménnyel rendelkezik a vizsgázó. (Akár olyan vizsgatárgyból is tehet érettségi vizsgát az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázó, amelyet középiskolai tanulmányai során egyáltalán nem tanult.) Nem minden vizsgatárgyból lehet emelt szinten vizsgát tenni.

A következő vizsgatárgyakból kötelező érettségi vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott vizsgatárgy. Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet azonban érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Ebben az esetben az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

Az érettségi vizsgákat megkezdő, de be nem fejező vizsgázók

Ha a vizsgázó már megkezdte az érettségi vizsgáit, de nem szerezte meg az érettségi bizonyítványát, az egyes vizsgatárgyakból kapott érettségi vizsgaeredményei nem „évülnek el” (ezekről törzslapkivonatot állítanak ki), és ezek az eredmények bekerülnek majd a későbbiekben megszerzett érettségi bizonyítványba, függetlenül attól, hogy az adott vizsgatárgy aktuálisan szerepel-e az érettségi vizsgatárgyak között vagy sem.

Előrehozott érettségi vizsga

Előrehozott érettségi vizsgát a tanulók – a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítése esetén – csak a középiskolai tanulmányaik várható teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában tehetnek, és csak a Magyarországon tanított idegen nyelvekből, illetve informatikából.

A sikertelen előrehozott érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet majd jelentkezni.

Azoknak a vizsgázóknak, akik rendes érettségi vizsgára jelentkeztek, ám a középiskola utolsó évfolyamán valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak, és így nem fejezték be a középiskolai tanulmányaikat, előrehozott vizsgává minősíthető át a többi vizsgájuk, a vizsgatárgytól függetlenül.

Szintemelő érettségi vizsga

Azok a tanulók, akik a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt középszinten – magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, valamint informatikából – előrehozott érettségi vizsgát tettek, ezekből a vizsgatárgyakból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát. Ezt változatlanul mind a május-júniusi, mind az október-novemberi vizsgaidőszakban megtehetik. Ugyanakkor a középiskola végzős tanulói, a rendes érettségi vizsgájuk vizsgaidőszakában, ha a középiskolai tanulmányaikat a vizsgaidőszak kezdete előtt sikeresen befejezték (vagyis az év végén nem buktak meg egyetlen tantárgyból sem), bármilyen olyan vizsgatárgyból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát, amelyből középszintű előrehozott vizsgaeredménnyel már rendelkeznek.
A sikertelen szintemelő érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet jelentkezni.

Közösségi szolgálat

A 2016. január 1-jét követően a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.